2010. június 22., kedd

Kalandok Pozegában – 4. nap: Az utolsó





Horvát vendéglátóink - talán véletlenül – szinte minden ott töltött napot tematikussá tettek, volt megérkezős nap, meg bulitós-túrázós nap, meg kulturális nap. Így az utolsó sem maradhatott ki a sorból hiszen ezen a napon szervezték a sportvetélkedőket. Ez volt a Diáknap.

Szerda reggel már kapkodni kellett. Bár már előző este összecsomagoltunk, reggel mégis sietni kellett. A családoktól ajándékot is kaptunk. Aztán elköszöntünk tőlük. „ Szabó Réka (5.o.)

„De az volt a legrosszabb érzés, amikor kéziben kikaptunk. Amikor 4 – 5 góllal vol előre az ellenfél, már akkor sokan feladták, de én próbálkoztam. Meg – gondolom –akik nem adták fel.” Hodási Vanessza (6.o.)

„A kézilabda csapat kikapott 12:3-ra. Mi, vagyis akik fociztunk, 5:0-ra. Alig játszottam.”Farkas Tamás (5.o.)

Gyermekeink hősies harcot vívtak a szintén hősies horvátokkal kéziben és fociban, de sajnos nem bírtak az összeszokott, országos eredményeket is felmutató kézisekkel, és a nagyobb méretű fiúkkal. Ismeretlen volt a kemény aszfaltozott pálya is. Így magyarázható az eredmény, képzeljük csak el Farkas Tomit kb.170 centis nyolcadikosokkal. De azért sportszerűek voltak, és ez csak játék.

„Nagyon jól játszanak a horvátok. Utána mindenki vízzel locsolta a lányokat, és tűoltófecskendővel is locsoltak, ezért a fehér kimlés felsőnk átázott.” Skultéti Barbara (6.o.)

„Utána egy bácsi egy tűoltócsővel lespriccelte azokat, akik akarták,hogy vizesek legyenek, majdnem mindenki tiszta víz volt.” Stipkovits Noémi (8.a.)

„Azután az iskolában ebédeltünk. Majd eljött a búcsú ideje. „Gulyás Péter (7.o.)

„Elbúcsúztunk a lányoktól és fiúktól. Nagyon megszerettük őket. Megbeszéltük velük, hogy tartani fogjuk a kapcsolatot, és szeretnénk visszamenni jövőre is. De sajnos szeptembertől már másik iskolába fogunk járni.” Grundtner Patrícia (8.a.)

"Kaptunk ebédet és ajándékcsomagot is. Van benne csoki,toll, lapok, mappa, kulcstartó, csoki és még ilyen kis emlék. Ez a kirándulás nagyon jó volt. Köszönöm, hogy lehetőséget kaptam erre.” Németh Henrietta (4.o.)

„Legszívesebben mindenki maradt volna még egy kicsit.” Farkas Fruzsina (7.o.)

„… a buszon az osztálytársaimat nagyon érzékenyen érintette a búcsú. „Dombos Zoltán (8.a.)

„Délután elbúcsúztunk a családtól és indult a busz. Hazafelé ezt a fogalmazást kellett megírnom.” Farkas Laura (5.o.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Írd le véleményed, moderálás után kitesszük!