Jún.22. kedd
Nem süt a nap a hasamra, nem kelek fel. Aztán mégis. Mit lehet tenni. Majd pont egy kis hideg meg a szél rontja el a kedvemet. Kevés ez ahhoz. Induljon a nap! Nem esik az eső, azért már ez se rossz . A reggeli is egész jó. Várakozással telve nézünk a mai nap elé. A fiúk már végtelenül boldogok, hiszen újból focizhatnak. Ezt számukra a tisztaság ellenőrzés szakíthatja csak meg. Az eredmény nem is lett rossz. Vagy csak a tanító nénik vajszívűek? A lényeg újból focííííííííí. Persze csak a fiúknak. A lányok ügyeskedhetnek : karkötőt fűztünk,kötöttünk, üveget festettünk. Gyorsan eljött az ebéd ideje. A csendespihenő alatt már a vásárlást vártuk. Sajnos ismét eleredt az eső, de esőkabátban, csizmában azért elindultunk kifosztani a helyi élelmiszerboltot. Megelőztek bennünket, már sok minden nem volt. Persze izgulni nem kell, azért a pénzt sikerült elkölteni. Vacsoráig neki kezdtünk a batikolásnak, vagyis Éva néni segítségével kötöztük a pólókat, kiválasztottuk a színeket. Idén a lila a menő, de már csak a szerencséseknek jutott belőle.
Darástészta után indult az esti program az ebédlőben, a „Karaoke super show”. Azért látszott, hogy iskolánkból hiányzik a műszaki zseni,- na meg a hozzá való technikai felszerelés. Utóbbi szép lenne, ha már lenne, az előbbire nem ártana néhány hasonló érdeklődésű felsőst kiképezni. Persze azért számunkra semmi sem akadály, ezt is összehoztuk valahogy. Énekelt mindenki, ki szépen, ki kevésbé. Azért kíváncsi lettem volna Ica néni arcára, ha hallja. Meglepetésre is készülünk. Takarodó rendben lezajlott. Már csak a jó idő hiányzik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Írd le véleményed, moderálás után kitesszük!