2010. július 25., vasárnap
Elmaradt osztálypénz visszafizetése
Pótvizsgára felkészítés
Kompetenciamérés 2009. - Az eredmények elemzése IV.
B) Nyolcadik évfolyam: Szövegértés
A szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület mérési eredménye – hasonlóan a hatodikos eredményhez – jobb, mint a matematikai-logikai kompetenciaterületnek.
A diákok szövegértési eredménye országos átlaghoz (502 pont) képest kissé jobb, 510 pont 494 és 527 pont közötti konfidencia-intervallumban. A közepes községi átlag 472, amihez képest viszont ténylegesen jobb az eredményünk. Kevés azoknak az iskoláknak a száma országosan is, amelyek lényegesen jobb eredményt produkáltak, de a közepes községek esetében pedig csak 49. Országos összesítésben 1152 iskola teljesített rosszabbul, ezekből 419 tartozik a közepes községek közé.
A CSHI szemszögéből elvárt eredménynél – ahogy a központi elemzés is írja – iskolánk eredménye szignifikánsan jobb. A előre vetített 482 ponthoz képest 510 pontot teljesítettek. A regressziós egyenes alapján még a konfidencia-intervallum alsó határa van közel a várható eredményhez.
Ha az elért képességszinteket vizsgáljuk, jó eredmény, hogy 1. szint alatt nem szerepel tanuló, míg az 1. szinten is kevés, 8%-nyi diák szerepel. Nagyon nagy többségük (65%) a 2. szinten áll, vagyis az általános olvasási és olvasásértési képességeik jók. A mért tanulók 16%-a jutott el a 3. szintig, és 10,8%-uk már a 4. szinten van (ami egyébként egy átlagos gyermektől a szakemberek szerint csak középiskolában várható el).
Az eredményünk a tavalyi átlagponttól semmiben sem különbözik, 2004-től folyamatos, erőteljes javulás alakult ki, ami jelenleg stagnál. Sikeresnek tűnik a munka, amivel e kompetenciaterületet fejleszteni kívántuk.
8. osztály; szövegértés | 2001[1] | 2003[2] | 2004 | 2006 | 2007 | 2008 | 2009 |
Elért pontszám | 492 – 54,6% | 56% | 434 – 48,2% | 461 – 51,2% | 495 – 61,9% | 513 – 64,1% | 510 – 63,75% |
Országos átlag | | | 500 | 497 | 497 | 506 | 502 |
Községi iskolák átlaga | 451 – 50,1% | 47% | 472 | 467 | 468 | 478 | 472 |
Közepes községi iskolák átlaga | 419 – 46,5% | 47% | 473 | 467 | | 478 | 472 |
Telephelyük tényleges eredménye a CSHI alapján | | | 434 | 461 | 484 | 479 | 510 |
Várható eredmény a községi telephelyekre illesztett CSHI-index alapján | | | 462 | 472 | 483 | 480 | 482 |
A következő táblázatban a két évvel korább eredményüket foglaltam össze. A változás itt már láthatóan negatív irányú, hiszen több diák került a 3. szintről a 2.-ra. Gyakorlatilag a 3. szinten lévő fele visszaesett, ami életkori sajátosságaikkal magyarázható. A nyolcadik év végén mért eredményeket erősen befolyásolja a diákok hozzáállása, ami ekkorra már a tanulási eredményeiken is meglátszik. Többen azt gondolják, hogy második félévben, a felvételik lezajlása után már nem kell semmit sem csinálni. Ezért minél közelebb jutunk a tanév végéig, annál kevesebbet tanulnak. A kevesebb gyakorlás miatt agyuk sem dolgozik annyira, hogy hitelesen helyt tudjanak állni egy 4 órán át tartó, erős koncentrálást igénylő mérésen. Ha valamilyen szankcióhoz köthetnénk a mérés eredményét, talán sikeresebbé válnának azok.
szövegértés | 2008 – 6. évfolyam | 2009. – 8. évfolyam |
1. szint alatt | | |
1. szint | 5,9% | 8,1% |
2. szint | 32,4% | 64,9% |
3. szint | 38,2% | 16,2% |
4. szint | 23,5% | 10,8% |
A két osztály között nagy eltérés nem mutatkozik az egyéni eredmények között. A „b” jelű osztályban elmondható, hogy több a 3. szintet elérő tanuló. Az „a” jelű osztályban egy-két kivétellel a 2. szinten áll az összes mért diák, csak két diák van a 4., egy pedig az 1. szinten.
C) Összegzés
Mint a fenti adatelemzésből kitűnik, itt is gyengébb a matematikai-logikai kompetenciaterület eredménye, mint a szövegértés-szövegalkotásé. Hasonlóan a hatodik évfolyamhoz, a probléma ugyanaz. Személyenkénti elemzéssel lehet megtalálni az egyes problémákat, fejlesztendő részképességeket, ami nagy munka. Matematikát tanító pedagógusok és alsós kollégák segítségével keressük a problémákat, és megoldásukat. Biztosan nagy szükség van külső szakértők bevonására, amit a megyei pedagógiai intézettől vártuk és várjuk még mindig.
A személyenkénti elemzés csak a végleges, központi elemzések elkészülte után indulhat. Diákok saját kódjai alapján vizsgáljuk az internetes adatelemző oldal segítségével a problémákat. Ezeket az ismereteket felhasználva alkotunk képet a diákok hiányosságairól, eredményükről.
Kompetenciamérés 2009. - Az eredmények elemzése III.
2. 8. évfolyam
A mérést megíró évfolyamon két osztály volt, az „a” jelűbe
A) Matematika
Ezen a kompetenciaterületen hasonló eredményt értek el a diákok, mint a hatodik évfolyam. Az országos átlaghoz (484 pont) viszonyítva sem jobb, sem rosszabb az eredmény; 472 pont a 455-492 pontok közötti konfidencia-intervallumon belül. A közepes községi eredmény azonban 460 átlagpont, így enyhén jobb az eredményünk. A hatodik évfolyam eredményénél tehát egy kicsit jobb.
A szignifikánsan jobban teljesített iskolák száma országosan 871, míg közepes községek csoportjában
A CSHI vizsgálata során a szakemberek 467 pontot jósoltak nekünk, amit gyakorlatilag egy kicsit léptük túl. Tehát a várakozásoknak megfelelően teljesítettünk. Enyhén magasabban helyezkedik el iskolánk, mint ahogyan azt a regressziós egyenes átlaga adná.
8. osztály; matematika | 2001[1] | 2003[2] | 2004 | 2006 | 2007 | 2008 | 2009 |
Elért pontszám | 464 | 39% | 464 – 51,5% | 445 – 49,4% | 442 – 55,3% | 465 – 58,1% | 472 – 59% |
Országos átlag | | 41% | 500 – 55,5% | 494 – 54,8% | 491 | 497 | 484 |
Községi iskolák átlaga | 449 | 36% | 473 – 52,5% | 465 – 51,7% | 469 | 473 | 460 |
Közepes községi iskolák átlaga | 409 | 36% | 475 – 52,8% | 465 | | 473 | 459 |
Telephelyük tényleges eredménye a CSHI-index alapján | | | 463 | 470 | 481 | 472 | 472 |
Várható eredmény a községi telephelyekre illesztett CSHI-index alapján | | | 465 | 472 | 481 | 474 | 467 |
A korábbi eredményekkel összehasonlítva folyamatos az enyhe emelkedés. Az országos adatokat figyelve a 2009-es mérés a többi iskolának is gyengébben sikerült, hiszen az országos átlag is alacsonyabb. Ehhez képest tartós a folyamatos emelkedés. A 2007. évi mélyponthoz viszonyítva 30 ponttal értünk el többet.
A kompetenciamérések folyamatosságának egyik haszna, hogy a fejlődési ívet is ábrázolni tudja. Összehasonlítható ugyanis a korábban megírt hatodikos eredmény a mostani nyolcadikos eredménnyel. A 2007-ben megírt hatodikos kompetenciamérés eredménye az előző fejezetben szerepelt, és negatív csúcsként említettem. Akkor ugyanezek a diákok 446 átlagpontot értek el, amihez képest a 472 már fejlődés. A képességszintek alakulásában elmondható, hogy több diák került a 2. és a 3. szintre, mint 2007-ben, viszont vannak olyan diákok is, akik visszaestek az 1. szint alá. 2007-ben ugyanis nem volt senki sem az 1. szint alatt.
matematika | 2007 – 6. évfolyam | 2009. – 8. évfolyam |
1. szint alatt | 0% | 10,8% |
1. szint | 5 - 14% | 35,1% |
2. szint | 11 - 32% | 43,2% |
3. szint | 13 - 37% | 10,8% |
4. szint | 6 - 17% | 0% |
A két osztály eredménye között nem sok különbség mutatkozik, a „b” jelű osztályban nagyobb a gyerekek szóródása, nagyobb a különbség a legjobb és legrosszabb eredmény között.
Kompetenciamérés 2009. - Az eredmények elemzése II.
B. Hatodik évfolyam: Szövegértés-szövegelemzés
Az országos átlageredmény 513 pont, iskolánk pedig 516 pontot ért el a 492-541 pont közötti konfidencia-intervallumon. A közepes községek átlagához (486 pont) képest is jobban teljesítettünk. A többi iskolához viszonyítva országosan 540, közepes községek szintjén pedig 67 iskola teljesített érezhetően jobban; országosan 843-an, közepes községek iskolái közül pedig 324 teljesített rosszabbul. A legnagyobb csoport a hasonlóan teljesített iskolák közül került ki.
A CSHI-index figyelembevételével az eredmény még mindig pozitív. De fontos megjegyezni, hogy az országos átlag is magasabb 500 pontnál, így a CSHI-index figyelembevételével készült várható eredmény is magasabb, 508 pont. Ehhez képest a várt eredményt értük el, enyhén magasabb iskolánk eredménye a regressziós egyenes vonalánál.
A képességszintek százalékos megosztása alapján jó hír, hogy egy diákunk sincs ebben az évfolyamban, aki 1. szint alatti eredményt ért volna el. Közel 20%-uk van az 1. szinten, 32%-uk a 2. szinten, és 42%-uk pedig a harmadik szinten. 6,5% pedig eljutott a negyedik szintre. Főleg a harmadik szint nagyon erős, ami jelzi, hogy valamivel több, mint 2/5-ük jó szövegértési képességekkel rendelkezik.
szövegértés | 2003 | 2004 | 2006 | 2007 | 2008 | 2009 |
Elért pontszám | 514 – 64,25% | 487 – 60% | 537 – 67% | 519 – 64% | 551 - 68,9% | 516 – 64,5% |
Országos átlag | | 509 | 512 | | 519 | 513 |
Községi iskolák átlaga | | 484 | | | 490 | 484 |
Közepes községi iskolák átlaga | | 484 | | | 489 | 484 |
A táblázat alapján látszik, hogy iskolánk hasonló teljesítményt mutatott az összes mérés során. A 2008-as mérés eredménye azonban itt is egy kis kiugrást mutat.
C) Összegzés
Az eredmények összehasonlítása alapján elmondhatjuk, hogy nagy a különbség a matematika és a szövegértés kompetenciavizsgálat eredményei között. Míg szövegértés területén diákjaink tartják a jó, országos áltagnál általában jobb szintet, addig matematikából marad a rosszabb eredmény. Tény, hogy szövegértést fejleszteni lehet szinte minden tanórán, nagyon sok ilyen célt szolgáló feladatgyűjtemény létezik, de matematikából megmaradt az a gyakorlat, hogy csak a tanórán zajlik fejlesztés. Kevesebben veszik észre, hogy a logikai kapcsolatok felismerését, következtetést, ok-okozati kapcsolatok feltárását, grafikon- és ábraelemzést, térképolvasást és –használatot más tanórákon is lehet gyakorolni. Kevesebb alkalmat teremtünk erre tanóráinkon. A kompetenciaalapú oktatás következő fejlődési fokozata ennek felismerése, és tanórákra való beépítése lehet.
Kompetenciamérés 2009. - Az eredmények elemzése
Bevezetés
Az Országos Kompeteciamérést az Oktatási és Kulturális Minisztérium szervezi minden tanévben, május utolsó szerdáján. A mérés lefolytatására jó szervezett rendszert épített ki a Minisztérium és a hozzá tartozó hatósági szerv, az Oktatási Hivatal. Általános iskolai szinten negyedik, hatodik és nyolcadik évfolyamon szervezik meg a mérést, matematika-logikai és szövegértés-szövegelemzés kompetencia-területeket vizsgálva. A mérés során a szervezők megpróbálnak mindenféle visszaélést, egyenlőtlen helyzetet kikerülni, így 2009-ben már minden helyszínen felügyelt mérési biztos, mindenhol dolgozik mérési koordinátor, akik kiképzése is az Oktatási Hivatal feladata volt.
Intézményünkben 2009. május 27-én, szerdán reggel 8 órától 12 óráig tartott a mérés. A koordinátor, Vojnisek Ferencné mellett mérési biztos is felügyelte a szabályosságot. Minden említett évfolyamon megvalósult a mérés, összesen két tanuló hiányzásával. A mérés megírása során a diákokat a többi osztálytól elkülönítettük, mérésvezetőjük egész nap felügyelte az írást. Minden osztályban olyan mérésvezetőt jelöltünk ki, aki nem tanítja az adott csoportot magyar nyelv és irodalom, valamint matematika tantárgyakból.
A mérés után a dolgozatokat a szervező hivatal szakemberei javították, és értékelték, de ezalól kivételt képez a negyedikes mérés, ahol a megoldásokat kollégáink vitték fel egy internetes oldalra, ami értékelést adott. A hatodik és nyolcadik évfolyam mérési eredményeit március elejétől bárki megtekintheti az Oktatási Hivatal Központi Informatikai Rendszerének honlapján a www.kir.hu/kompetenciameres oldalon.
A követező elemzéshez a FIT-jelentés telephelyi jelentését használtuk fel.
1. Hatodik évfolyam eredményei
Ezen az évfolyamon egy osztály van, 31 fő írta meg a mérést. SNI-s[1] tanuló és mentességet kapott diák nem volt. A családi háttér jellemzésére szolgáló HHH-s[2] besorolást 4 tanuló kapta. A családi hátteret felmérő kérdőívet 30 tanuló adta be.
A) Matematika
A hatodik évfolyam átlageredménye 459 pont a 439-483 pontos konfidencia-intervallumon[3] belül. Intézményünk eredményénél országosan 1140 iskola eredménye volt jobb, míg 475 iskoláé rosszabb. Ugyanebben az eredménysávban van 1130 iskola. Közepes községek között 215 iskoláé jobb, 186 iskoláé rosszabb és 406 iskoláé azonos. Tehát ezek alapján elmondható, hogy eredményünk a közepes községek átlagába tartozik. Az országos átlagtól, ami 489 pont, hozzávetőleg 20 ponttal értünk el kevesebbet.
A családi háttérindex (CSHI) befolyásolja az eredményt, ugyanis itt figyelembe veszik a kitöltött kérdőív alapján a helyi családok szerkezetét, végzettségét, azaz a mérést író diák családi környezetét, és ebből próbálják meg a mérési eredményt értékelő szakemberek a várható eredményt kikövetkeztetni. Ez alapján a várható eredményünk 481 pont, amitől a tényleges eredmény szignifikánsan nem különbözik.
A diákok egyes eredményeit figyelembe véve a diákok 25,8%-a van 1. szint alatt, 29%-a 1. szinten és 45,2%-a a 2. szinten. Az elért eredmények a korábbi mérésekhez hasonlítva nem javultak, gyakorlatilag a tavalyi 507 pont volt a hatodik évfolyamosok között a legjobb. Addig folyamatos emelkedést tapasztalhatunk, de a tavalyi eredmény visszaesést jelent.
A visszaesés okai között az osztályok eltérő szerkezetét, képességeik különbözőségét lehet felsorolni. A korábbi hatodikosok összesen 36-an voltak, de két különböző, aránylag kisebb létszámú osztályban, míg a 2009-es felmérést írók egy osztály alkottak. Itt azonban csoportbontással próbáltuk matematika és magyar órákon oldani ezt a problémát.
Matematika | 2003 | 2004 | 2006 | 2007 | 2008 | 2009 |
Elért pontszám | 495 – 61,9% | 462 – 57,7% | 455 – 56% | 446 – 55% | 507 – 63,3% | 459 – 57,4% |
Országos átlag | | 505 | 493 | | 499 | 489 |
Községi iskolák átlaga | | 478 | 461 | | 472 | 465 |
Közepes községi iskolák átlaga | | 477 | | | 472 | 465 |
Az azonban tény, hogy a 2009-es eredmény nem javult, elvárásaink ennél magasabbak. Ezért a munkacsoport minden diák tekintetében vizsgálatot folytat, hogy miként tudjuk javítani az egyes eredményeket. Külső segítségben nem nagyon bízhatunk, ugyanis hiába kértük több alkalommal is a megyei pedagógiai intézet segítségét írásban is, eddig visszajelzést nem kaptunk az ügyben.
2010. július 14., szerda
Vége a VB-láznak - Mi lesz velünk?
Köszönjük Sió! - Újabb lehetőség nyerni
A márciusi Sió Egészségnap képeit megnézhetitek a http://www.koszonjuksio.hu/galeria_SIObulik.php címen.
Köszönjük, Sió!
2010. július 9., péntek
TRAGÉDIA
A hír:
Egy vontatott uszályhajó ütközött egy városnézőket - köztük a mosonmagyaróvári Kossuth Gimnázium jelenlegi és volt növendékeit - szállító vízibusznak az Egyesült Államokban. Egy 16 éves lány és egy 20 éves fiatalember eltűnt a vízben.
Az amerikai hatóságok hivatalosan értesítették Magyarország New York-i konzulátusát, hogy ma délutánra megtalálták mindkét magyar áldozat holttestét is - közölte a külügyi tárca szóvivői irodája az MTI-vel.
(forrás: Kisalföld, MTI)
Szörnyű, sokkoló, hihetetlen, szomorú. Ezek a gondolatok jutottak eszembe, amikor ezt a hírt hallottam. Tanárként minden kirándulás esetében ilyen balesetektől tartunk a legjobban, mert ezek kivédhetetlenek. Egy iskolai csoportot mindig aggodalommal és a legrosszabbra való felkészüléssel kísérünk, de ami a világ másik oldalán történt egy hozzánk közel lévő középiskola diákjaival, az felfoghatatlan. Ismerősök és barátok vannak a legnagyobb veszteséget átélt gyerekek között, akik azt hitték, jót kaptak az élettől, de ez egyáltalán nem volt így. És mi, felnőttek sem tudunk ilyenkor mit mondani, csak állunk széttárt karokkal. Fontos életek szűntek meg létezni, akik így félig ismeretlenül is közel kerültek hozzánk, ami elfogadhatatlan.
Nagyon sajnálom a gyászoló családot, a poklot megjárt gyerekeket, aggódó szülőket, kollégákat. Kitartást és sok erőt kívánok nekik az elkövetkezőkhöz, a felfoghatatlanhoz, a tragédiához.
Szombaton este 8-kor bárki leróhatja kegyeletét a gimnázium előtt egy szál virággal, gyertyával.