Kompetenciamérés 2009. - Az eredmények elemzése II.

B. Hatodik évfolyam: Szövegértés-szövegelemzés

Az országos átlageredmény 513 pont, iskolánk pedig 516 pontot ért el a 492-541 pont közötti konfidencia-intervallumon. A közepes községek átlagához (486 pont) képest is jobban teljesítettünk. A többi iskolához viszonyítva országosan 540, közepes községek szintjén pedig 67 iskola teljesített érezhetően jobban; országosan 843-an, közepes községek iskolái közül pedig 324 teljesített rosszabbul. A legnagyobb csoport a hasonlóan teljesített iskolák közül került ki.

A CSHI-index figyelembevételével az eredmény még mindig pozitív. De fontos megjegyezni, hogy az országos átlag is magasabb 500 pontnál, így a CSHI-index figyelembevételével készült várható eredmény is magasabb, 508 pont. Ehhez képest a várt eredményt értük el, enyhén magasabb iskolánk eredménye a regressziós egyenes vonalánál.

A képességszintek százalékos megosztása alapján jó hír, hogy egy diákunk sincs ebben az évfolyamban, aki 1. szint alatti eredményt ért volna el. Közel 20%-uk van az 1. szinten, 32%-uk a 2. szinten, és 42%-uk pedig a harmadik szinten. 6,5% pedig eljutott a negyedik szintre. Főleg a harmadik szint nagyon erős, ami jelzi, hogy valamivel több, mint 2/5-ük jó szövegértési képességekkel rendelkezik.

szövegértés	2003	2004	2006	2007	2008	2009
Elért pontszám	514 – 64,25%	487 – 60%	537 – 67%	519 – 64%	551 - 68,9%	516 – 64,5%
Országos átlag		509	512		519	513
Községi iskolák átlaga		484			490	484
Közepes községi iskolák átlaga		484			489	484

A táblázat alapján látszik, hogy iskolánk hasonló teljesítményt mutatott az összes mérés során. A 2008-as mérés eredménye azonban itt is egy kis kiugrást mutat.

C) Összegzés

Az eredmények összehasonlítása alapján elmondhatjuk, hogy nagy a különbség a matematika és a szövegértés kompetenciavizsgálat eredményei között. Míg szövegértés területén diákjaink tartják a jó, országos áltagnál általában jobb szintet, addig matematikából marad a rosszabb eredmény. Tény, hogy szövegértést fejleszteni lehet szinte minden tanórán, nagyon sok ilyen célt szolgáló feladatgyűjtemény létezik, de matematikából megmaradt az a gyakorlat, hogy csak a tanórán zajlik fejlesztés. Kevesebben veszik észre, hogy a logikai kapcsolatok felismerését, következtetést, ok-okozati kapcsolatok feltárását, grafikon- és ábraelemzést, térképolvasást és –használatot más tanórákon is lehet gyakorolni. Kevesebb alkalmat teremtünk erre tanóráinkon. A kompetenciaalapú oktatás következő fejlődési fokozata ennek felismerése, és tanórákra való beépítése lehet.