2011. november 7., hétfő

Ősz

Kovács Barbara: Levél a szélben

Egy kis huncut szélgyerek,
Falevelet kergetett.
Össze-vissza kavarta,
Feldobálta magasra.
Rászórta a fejemre,
Leráztam én nevetve.
Feldobáltam fel az égbe,
Kapaszkodjon meg a szélbe.






Takács Gyula: Szüreti vers

Szüretelnek, énekelnek,
láttál-e már ennél szebbet?
Dió, rigó, mogyoró,
musttal teli kiskancsó,
Sose láttam szebbet.

Az öregnek aszú bor jár,
gyerekeknek must csordogál.
Dió, rigó, mogyoró,
Szüretelni, jaj de jó!
Igyunk erre egyet!





Veres Csilla: Őszi susogó

Érett szilva mind lepotyog,
kondérokban lekvár rotyog,
Gyengül a nap sárga fénye,
elszárad a levél széle.

Kiégett sok rigó-torok,
csordulnak az őszi borok,
lehullik a mogyoró,
szól az őszi susogó.





Sarkadi Sándor: Édes ősz

Édes ősz jött,
Hull a körte,
hamvas szilva
hull a földre.

Itt az alma,
Kasba rakd.
Ott a szőlő,
Hamm, bekapd!
Bokor alatt dió búvik
- ott ne hagyd!





Sarkadi Sándor: Gesztenyecsalogató

Héj, héj, héj, szúrós tüskehéj,
vadgesztenyehéj.
Tarka boci lakik benne.
Ess ide a tenyerembe.
Héj, héj, héj nyílj ki tüskehéj!





Sakradi Sándor: Sündisznócska

Tegnap korán esteledett,
sündisznócska ágyat vetett.
Ágyat vetett az avarban,
kicsinyeit betakarta.
Fújhat a szél lankadatlan,
melenget a moha paplan.
Jó meleg a földi fészek,
aludjatok kis tüskések.




Kányádi Sándor: Jön az ősz

Jön már az ismerős
százlábú, deres ősz.
Sepreget, kotorász,
meg-megáll, lombot ráz,
kruplit ás, szüretel..
Sóhajtoz nagyokat,
s harapja , kurtírja
a hosszú napokat.




Radnóti Miklós: Október

Hűvös arany szél lobog,
Leülnek a vándorok.
Kamra mélyén egér rág,
Aranylik fenn a faág.
Minden aranysárga itt,
Csapzott sárga zászlait
Eldobni még nem meri,
Hát, lengeti a tengeri.




Tarbay Ede: Ősz –anyó

Kontyos-kendős Ősz-anyó
söpröget a kertben,
vörös-arany falevél
ripeg-ropog, zörren.
Reggel-este ruhát mos,
csupa gőz az erdő,
mosókonyha a világ,
a völgy mosóteknő.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Írd le véleményed, moderálás után kitesszük!