2011. január 7., péntek

Magyarország januuár 6-től az EU elnöke

Hazánk tölt be az EU soros elnöki tisztségét fél évig, ezt a feladatkört minden félévben más EU-tag látja el. Sokat tehet e tisztség Magyarország népszerűsítésért is.

A magyar kormány képviseli az Európai Uniót, hazánk ad helyszínt sok EU-s tanácskozásnak. Többek között ezek a látványos feladatai egy EU-elnökségnek. A legfontosabb konferenciahelyszín a gödöllői Grassalkovich-kasély (a korábban Andrássy család kezében lévő kastély 100 évvel ezelőtt gyakran látta vendégül pl. Sissit, Ferenc József császár feleségét is). De Budapest mellett más vidéki városokban, így Balatonfüreden és Debrecenben is lesznek programok. Az EU Tanácsa soros elnökségét a tagállamok látják el a 2020-ig előre meghatározott érvényes sorrendben.A soros elnökségi tisztet betöltő ország több szempontból, elsősorban a politikai napirend meghatározása révén jelentős befolyással bír az Unió tevékenységének alakítására. Ugyanakkor az elnök hagyományos kötelessége, hogy nemzeti érdekeit háttérbe szorítsa a viták során, töltsön be közvetítő szerepet, segítsen a kompromisszum kialakításában. Az elnöki székből nem szabad nemzeti álláspontot képviselni, ezért az üléseken az elnökséget adó ország más képviselője is jelen van, aki – ha erre feltétlenül szükség van – az elnökséget adó ország nemzeti álláspontját a tagállamok soraiból felszólalva fogalmazza meg. Az elnökséget adó ország az adott félévben az uniós ügyeket illetően, de szélesebb értelemben is, az európai figyelem középpontjába kerül. Bár az elnökségi feladatok elsősorban technikai, szervezési jellegűek, és a lisszaboni szerződés elfogadása óta bizonyos mértékben csökkentek is, egy ilyen féléves periódus még mindig komoly lehetőséget jelent az adott tagállam számára saját képességei felmutatására. A soros elnök feladata a Tanács és munkacsoportjai ülései napirendjének meghatározása, összehívása, és az ülések levezetésére vonatkoznak.

Különlegesség: a trió

Trió elnökség

A Lisszaboni Szerződésben az EU 27 tagállama rögzítette, hogy a jelenlegi hathavonta cserélődő elnöki rendszert ún. „trió elnökségre” kívánja felváltani. A módosítás nem érinti a tagállamok saját elnökségét, egy állam továbbra is hat hónapig áll majd a Tanács élén, de a három egymást követő tagállamnak a jövőben kötelessége lesz közös, 18 hónapra szóló programot kialakítani. A változtatás célja, hogy biztosítsák az ügyek folyamatosságát. Bár akkor a Lisszaboni Szerződés jövője még bizonytalan volt, a módosítás már 2009-ben is érvényes volt, mivel a tagállamok 2006-ban a Tanács ügyrendjébe beemelték a szükséges változtatásokat. Az első triót 2007. január 1-jétől Németország, Portugália és Szlovénia adta, ezt követte a francia-cseh-svéd trió 18 hónapos periódusa, jelenleg pedig a spanyol-belga-magyar trió elnöksége zajlik.

Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal alkot hármas csoportot, melyet a Külügyminisztérium „különösen jó” elnökségi csoportnak tart, mivel két igen tapasztalt tagállamról van szó, illetve, mivel a spanyol és a belga érdekek nem térnek el gyökeresen azoktól a céloktól melyeket Magyarország az uniós szakpolitikákban képviselni szokott. A trióból elsőként Spanyolország foglalta el az elnöki posztot 2010 januárjában, majd 2010 júliusában Belgium vette át a stafétát.

A féléves eladatok között szerepel Horvátorszá csatlakozási tárgyalásainak folytatásaa, Románia és Bulgária csatlakozása a shengeni övezethez (amikor már nincsenek határok.

Sok sikert kívánunk hazánknak ehhez a feladathoz!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Írd le véleményed, moderálás után kitesszük!