2010. augusztus 29., vasárnap

NE felejtsd!

Szerdán, szeptember 1-jén,
reggel 8 órakor várunk a suliban.

Először tanévnyitó,
majd könyvosztás az osztályteremben.

  1. Ünneplő ruha,
  2. kaja,
  3. innivaló,
  4. ceruzák és
  5. táska a sok könyvnek
kötelező!

Szórakozzatok

2010. augusztus 25., szerda

Kedvezményes gyermekétkeztetés, egyéb szociális juttatások - érvényes változások szeptember 1-től


1. A hátrányos helyzetű gyermekek tanulók támogatása

Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.

(Közokt. tv. 121. § (1) bekezdés 14. pont.)

2.Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, az esetenkénti pénzbeli támogatásnak, valamint a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére, melyek az alábbiakban kerülnek ismertetésre.

A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvtv.) 20. § (1)-(3) bekezdése szerint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult a lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál terjeszti elő.

A feltételek fennállása esetén a települési önkormányzat jegyzője 1 év időtartamra megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát.

Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha a

- nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és a 23. életévét még nem töltötte be, vagy

- felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak körét a Gyvtv. 19. § (2) bekezdése határozza meg. A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg:

a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 140 %-át, (az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2010-ben 28 500 Ft),

aa) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy

ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy

ac) ha a nagykorúvá vált gyermek a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és a 23. életévét még nem töltötte be, vagy a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be.

b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-át az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen az alábbiakban meghatározott értéket.

Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban

- külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy

- együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét meghaladja,

azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága

a) a tárgyév július 1-jén fennáll, a tárgyév július hónapjában,

b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában

pénzbeli támogatást folyósít, melynek összege 2010-ben 5 800 Ft.

3. Kedvezményes gyermekétkeztetés

A költségvetési törvény 3. sz. mellékletének 17. pontja alapján a bölcsődében, óvodában, az iskolában nappali rendszerű oktatásban, továbbá kollégiumban részt vevő gyermekek, tanulók után támogatás igényelhető, akik a Gyvtv. 148. § (5) bekezdése alapján 50 %-os normatív étkezési térítési-díj kedvezményt, vagy ingyenes étkeztetést biztosít.

A bölcsődés, az óvodás, továbbá az 1-7. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek után normatív kedvezményként kell biztosítani az intézményi térítési díj 100 %-át.

Az e körbe nem tartozó, de

- rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanulók után,

- a három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként,

- a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek, tanulók után

az intézményi térítési díj 50 %-át kell normatív kedvezményként biztosítani.

A normatív kedvezményt a tanuló után a nappali rendszerű oktatásban való részvétele befejezéséig kell biztosítani, de a kedvezményre való jogosultság csak egy jogcímen vehető igénybe.

Nem jár a tanulónak kedvezmény azon étkeztetésére, amely kedvezményre a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint létrejött tanulói szerződése alapján már jogosult. A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény.

A gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzat, illetve ha a gyermek közoktatási intézményben részesül étkezésben - a nevelési-oktatási intézmény vezetője a fenntartó által megállapított szabályok keretei között a gyermek egyéni rászorultsága alapján további gyermekenkénti kedvezményt állapíthat meg.

Közös háztartásban élőként kell figyelembe venni:

- a tizennyolc éven aluli,

- a huszonöt évesnél fiatalabb, közoktatásban nappali rendszerű oktatásban részt vevő, illetve felsőoktatásban nappali tagozaton tanuló, valamint

- az életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekeket.

A központi költségvetésből lehívható hozzájárulás fajlagos összege 65 000 Ft/fő/év. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő 5-7. évfolyamos általános iskolás tanulók esetén további 20 000 Ft/fő/év kiegészítő hozzájárulás illeti meg a fenntartót.

4. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra a Gyvtv. 20/B. §-a alapján az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles, és nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesül.

A kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságot a gyám lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője – határozatlan időre – állapítja meg, melynek havi összege – gyermekenként – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 %-a.

A települési önkormányzat jegyzője annak a gyámul kirendelt hozzátartozónak, akinek kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultsága

- a tárgyév július 1-jén fennáll, a tárgyév július hónapjában – a július hónapra járó kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összege mellett –,

- a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában - a november hónapra járó kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összege mellett - pótlékot folyósít, melynek összege 2010-ben 8 400 Ft.

A kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság feltételeit a települési önkormányzat jegyzője évente legalább egyszer felülvizsgálja.

5. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

A települési önkormányzat képviselő-testülete a gyermeket a rendeletében meghatározott mértékű rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, a Gyvtv. 21. §-a alapján, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás – miatt anyagi segítségre szorulnak.

A rendkívüli támogatás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél terjeszti elő.

6. Óvodáztatási támogatás

A települési önkormányzat jegyzője a Gyvtv. 20/C. §-a alapján annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll

- a gyermek óvodai beíratását követően első alkalommal, ha a gyermek óvodai beíratása az év első felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább három hónap eltelt, a beíratás évének június hónapjában,

- a gyermek óvodai beíratását követően első alkalommal, ha a gyermek óvodai beíratása az év első felében történik, de júniusig nem telt el három hónap, a beíratás évének december hónapjában,

- a gyermek óvodai beíratását követően első alkalommal, ha a gyermek óvodai beíratása az év második felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább három hónap eltelt, a beíratás évének december hónapjában,

- a gyermek óvodai beíratását követően első alkalommal, ha a gyermek óvodai beíratása az év második felében történik, de a beíratás évében decemberig nem telt el három hónap, a következő év június hónapjában pénzbeli támogatást folyósít, melynek összege 20 000 Ft.

A gyermek beíratását követően második és további alkalommal az óvodai nevelési jogviszony fennállásáig a tárgyév június és december hónapjában a pénzbeli támogatás összege 10-10 ezer Ft.

A pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, vagyis a gyermek halmozottan hátrányos helyzetű.

A helyi önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy az első alkalommal folyósításra kerülő pénzbeli támogatás helyett a szülőnek gyermeke részére természetbeni támogatás kerüljön kiadásra. A természetbeni támogatást a gyermek beíratását követő legfeljebb 15 munkanapon belül kell a szülő rendelkezésére bocsátani.

KÜLÖNÖSEN FONTOS:

7. Iskoláztatási támogatás – tankötelezettség mulasztása

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXIV. törvényt (továbbiakban: Cst.), valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben módosító 2010. évi LXVI. törvény (továbbiakban: törvény) 2010. augusztus 30-ai hatállyal bevezeti az iskoláztatási támogatás jogintézményét. Ennek értelmében „a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó nevelési ellátást vagy iskoláztatási támogatást (a továbbiakban együtt: családi pótlékot) nyújt.”

(Cst. II. fejezet, 6. § (1) bekezdés)

A törvénynek a tankötelezettség mulasztásával és a családi pótlék természetben történő nyújtásával összefüggő rendelkezései értelmében

„Ha a tanköteles gyermek a közoktatási intézmény kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében igazolatlanul mulaszt, a közoktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján a gyermek lakó-, vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője gyámhatóságként eljárva

a) az adott tanévben igazolatlanul mulasztott tízedik kötelező tanórai foglalkozás után végzéssel felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a b) pontban meghatározott jogkövetkezményekre,

b) az adott tanévben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után – amennyiben a védelembe vétel még nem áll fenn – elrendeli a gyermek védelembe vételét, továbbá a teljes összegű iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztését.”

(Cst. II. fejezet, 15. §)

Az iskoláztatási támogatás felfüggesztése mellett továbbra is megmarad a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása a következő esetekben:

- nem tanköteles gyermek elhanyagolása,

- tanköteles gyermeknek az iskolába nem járáson túli egyéb elhanyagolása (nem megfelelő ruháztatása, étkeztetése stb.) esetén.

A családi pótlék természetbeni formában történő biztosítását szintén módosította a törvény a következőknek megfelelően:

- nem 1 évre, hanem legfeljebb 6 hónapra lehet elrendelni a természetbeni nyújtást,

- nem a családi pótlék legfeljebb 50 %-át, hanem kötelezően a teljes összegét kell természetben nyújtani.

Készült: a Nemzeti Erőforrások Minisztériuma által készített Tanévindító tájékoztatója alapján.

2010. augusztus 18., szerda

Módosult közoktatási törvény - életbelépés szeptember 1-től

Változott a közoktatási törvény, ami érinti a leendő elsős diákokat. A változásról készült összefoglalót a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának honlapjáról gyűjtöttem össze. Az általános iskolai oktatás mellett a szakképzésben is apróbb alakításokat végeztek, amit csupán a tájékoztatás kedvéért hagytam benn.
(http://www.nefmi.gov.hu/miniszterium/2010/modosult-kozoktatasi)

A változtatás értelmében az évfolyamismétlésnél kikerül a szülői vétó a jogszabályból.
A módosított jogszabály rögzíti, hogy a tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette.
A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A módosított törvény rögzíti, hogy első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul.
Ha az iskola szakképzési évfolyamába való lépés előfeltétele az érettségi vizsga megléte, a tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év első félévének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte.
Az elfogadott törvénybe olyan értelmű módosítás került, hogy nem lesz kötelező az osztályozás, az intézmények pedagógiai programjukban saját maguk határozhatnak arról, hogy a szöveges értékelést vagy a hagyományos módszert használják-e, vagy a kettőt együtt. Iskolaváltásnál, vagy ha más esetben erre szükség van, az intézmény a szülő kérésére köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is kifejezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni.
A módosítást kitér arra, hogy az iskola pedagógiai programja meghatározhatja azokat a tananyagokat, tantárgyakat, amelyekből a tanuló teljesítményét nem kell értékelni, illetve minősíteni, továbbá eltekinthet a magatartás és szorgalom értékelésétől, minősítésétől.
Azok az iskolák, amelyek a tanulók teljesítményét már a 2010/2011. tanév második félévétől osztályzattal kívánják minősíteni, értékelni, év végéig áttekintik pedagógiai programjukat és - ha e törvény hatálybalépéstől számított hatvan napon belül a fenntartó hozzájárul a pedagógiai program jóváhagyására, bevezetésére vonatkozó általános előírások alkalmazásától való eltéréshez - a szükséges változtatásokat átvezetik.
Azok az intézmények, melyek az általános iskola 2-4. évfolyamán a szöveges minősítést, értékelést alkalmazzák, az osztályzatra való átváltás szabályait helyi tantervükbe 2010. december 31-ig építik be.
A szakiskola pedagógiai programjában kell meghatározni, hogy a szakmai előkészítő és szakmai alapozó oktatás, illetve a szakközépiskola pedagógiai programjában kell meghatározni, hogy a szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás keretében elsajátított ismereteket hány tantárgy keretei között értékelik és minősítik, továbbá moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését.
A törvény rögzíti, hogy az 1-4. évfolyamon marad a nem szakrendszerű oktatás, az 5. és 6. osztályban pedig maximum ötven százalékig lehet ilyet szervezni.
A változtatások szeptember 1-jétől lépnek hatályba.

ÉRTESÍTÉS

A következőkben a tanév indításával kapcsolatos információkat közöljük.

Pótvizsga időpontja: 2010. augusztus 26 (csütörtök) 9 óra

Napközi, menza térítési díjának befizetése:
augusztus 30. (hétfő) reggel 8 órától 12 óráig,
augusztus 31. (kedd) délután 14 órától 17 óráig.

A kedvezményre jogosító iratok bemutatása szükséges!

TANÉVNYITÓ: szeptember 1. (szerda) reggel 8 óra. Utána rendes tanítási nap lesz.

Tankönyvosztás: szeptember 1., az első tanítási napon, a tanévnyitó után.

Nagyné Andirkó Julianna, ig.

2010. augusztus 9., hétfő

10. VÍZIKARNEVÁL - a 800 éves Kimlén




A hétvégén, augusztus 14-én, szombaton rendezi a község 10. alkalommal a népszerű Vízikarnevált a Művelődési Ház mellett.

A gyerekeknek szánt programok között szerepel játszóház, gyermek divatbemutató, fellép Fábián Éva. Kellemes élményt nyújt majd a vízi felvonulás, mely 18 órakor indul a Cvikáról.
Népszerű fellépők lesznek, hiszen hallhatjuk Brasch Bencét és az Irígy Honaljmirigyet is.

Jó szórakozást kívánunk mindenkinek!

2010. augusztus 2., hétfő

Még 1 hónap

Bizony, ahogy a cím is mutatja, már csak egy hónapotok van arra, hogy kiélvezzétek az iskola nélküli életet. Van, aki most extrán rákapcsol a szünet minden percének kiélvezésére, van, aki meg teljes depresszióba kerül. Az előbbieknek jó tanács, hogy keljenek fel minden nap reggel 5 órakor, mert akkor több ideje lesz a szünet élvezésére. A többieknek meg ugyanezt ajánlom, csak néhány tippel arra, hogy hogyan űzzék el rossz kedvüket:
- fürödjenek minél többet strandon
- biciklizzenek, focizzanak, játsszanak minél többet barátaikkal
- keressék fel rég nem látott osztálytársukat (hogy megismerjék őket az évnyitón)
- ne nézzetek több tévét, úgy sincs sok érdekes műsor (csak ismétlések)

Végül néhány csalhatatlan jel következik, amiről rájöttök, hogy közeledik a tanév eleje.
1. A TECSO-újságban megjelennek a ceruzareklámok(direkt!)
2. Anyu nyaggatni kezd a "Mikor gyakorolsz már?" szöveggel
3. Rosszabb az időjárás
4. Unatkozol otthon is
5. Megjelenik a "kicsit mégis hiányzik a suli" gondolat, de gyorsan elhessegeted a fejedből
6. Egyre több az autó a suli előtt
7. Megjelennek már a disco-zárópartykról szól hirdetések
8. A tévében már újból leadták az összes Irigy Hónaljmirigy-paródiát
9. Már majdnem elindul az újabb Megasztár-sorozat
10. Mert megirtam a blogban :-)
Az augusztus 26-án, délelőtt 9 órára szervezett pótvizsga sikeres teljesítéséhez a szaktanárok három konzultációs időpontot (beszélgetést, tanulási munka ellenőrzését, segítését) jelöltek ki.

A második ilyen időpont: augusztus 5., azaz csütörtök - 9.00 óra.

A következő időpont jövő héten, csütörtökön (augusztus 12.) ugyanabban az időpontban lesz.

Dalok nyárra

A kisfiam kedvence

Történelmi jelentőségű klip