Végre fölszállhattunk a
lovaskocsira! Kellemes időben, vidáman tettük meg az utat Halásziig. Sokat
nevettünk, énekeltünk útközben. Egymást válthattuk a bakon Gyula bácsi és Tamás
bácsi mellett.
Megérkezve a halászi oviba
visszagondoltunk a régi, szép és gondtalan ovis éveinkre. Hogy elröpült az idő!
Az óvó nénik egy nagyon szép mesét adtak elő nekünk, a címe Az árgyélus
királyfi volt. Megcsodálhattuk a 70 éves bábokat közelről is. Az óvó nénik
nagyon vigyáznak rájuk!
A hajókázás is izgalmas
volt. Néha lassan ment a hajó, hogy megnézhessük a hódvárat és a vadkacsákat, de néha „ezerrel” is száguldott, hatalmas
hullámokat verve. Nem féltünk, mert egy kimlei bácsi irányította a hajót,
Gorgosilits Tamás a neve, és azt mondta, hogy a kimlei gyerekekre különösen
vigyáz.
Sokat játszottunk a Duna parton,
hintáztunk, kagylókat kerestünk, a lányok még „csajos bulit” is tartottak.
Hazafelé megálltunk fagyizni.
Nagyon finom volt. Kimléig az út izgalmasra sikerült. Még a tanító nénik
sem tudták, hogy merre megyünk haza. „Hegynek fel, dombról le száguldott”
velünk a lovaskocsi. Sikongattunk, néha megijedtünk, majdnem olyan volt, mint a
hullámvasút. Haza is érkeztünk időben.
Jól elfáradtunk. Ez egy jó
kirándulás volt. Kíváncsian várjuk a következőt!:)))
Az 1.a és 1.b osztály tanulói
Kinga néni, Zsuzsa néni és Ibolya néni
